A mai nap a szokásosnál is nehezebb számomra! Talán mert nem nagyon volt dolgom, ezért különösen sok időm volt gondolkodni, talán azért mert a hosszú hétvége jön vagy van! Ezeket a napokat mindig arra terveztük hogy együtt töltjük. Ilyenkor el tudott volna jönni hozzám több napra! Annyi mindent szerettem volna még megmutatni Neki! Annyi olyan hely van még amik valami miatt fontosak nekem, és mindent meg akartam vele osztani. Minden sztorit, minden emléket ha rossz ha jó, ami ide köt! Sajnos ezekre a dolgokra már nem volt időnk. Mint már többször írtam én örökre reménykedni fogok benne, hogy még lesz rá alakalom!
De ma furcsa dolog történt velem. Talán ott kezdődött, amikor tegnap beszéltünk (szokás szerint chat, sajnos a hangját nem hallhatom) és olyat mondott illetve írt ami nagyon szíven ütött. Az hogy gyűlöl és nem akar többé látni sem, azt tudom és értem! Azt is tudom hogy, hogy mással van. Mikor kiderült hogy van valakije, én megkérdeztem szerelmes-e, azt mondta igen, másképp nem menne. Ezt én nyugtáztam is, mert mindig ilyen embernek ismertem, aki nem megy bele dolgokba érzelmek nélkül. Persze fájt nagyon, de ez Ő! Ezért is szeretem annyira, meg persze ezer más dologért még! Szóval tegnap valahogy szóba került, és azt írta "gyorsan akartam felejteni, és nem hagytam ki a lehetőséget"! Na ez olyan ütés volt, amit nem tudok leírni. Percekig ültem a gép előtt, és muszáj voltam visszaolvasni! Többször! Ő nem ez az ember! Aztán belém hasított a felismerés! Én tettem ilyenné!
KINCSEM! HA OLVASOD EZT? MERT NEM TUDOM HOGY TESZED-E! SZÓVAL HA OLVASOD! SZERESS BÁTRAN, NE TEDD MAGADDAL! KÉRLEK! ARRA SZÜLETTÉL, HOGY SZERETVE LEGYÉL! TUDOM MEGBÁNTOTTALAK! NAGYON! DE MINDIG SZERETTELEK ÉS SZERETNI IS FOGLAK ÖRÖKRE! EZ NEM TE VAGY! ÉN ISMERLEK! NE TÉGY ILYET!
Aztán telt a mai nap és azon vettem észre, hogy a fal amit tudatom épített szívem köré, mintha lyukacsos lenne! Néha belém mart egy érzés hogy nincs velem, és hogy más öleli! Mint a filmeken, mikor egy kép villan be valami jövőbelátó főhős fejében és megrázza a azt, hogy mit is látott most! Én is így ráztam a fejem, csak nem a belém villanó képek láttán, hanem egy iszonyatos fájdalom hasítására. Persze a fájdalom eddig is iszonyatosan gyötrő volt minden percben, de ez olyan erős volt amit azonnal törölt valami! Ez most biztos hülyén fog hangzani, de azt gondolom valamilyen tudat alatti védelem nem engedi, hogy ez a fájdalom a felszínre törjön, mert tudja, hogy akkor végérvényesen beleőrülnék! A kérdés már csak az, hogy meddig tart ki ez a fal, mert mint mondtam, mintha lyukak alakulnának ki rajta, amin néha néha átszivárog az érzés, mint valami köd ami egyre csak hömpölyög, aztán mikor észreveszem hogy körbevett azonnal el kell oszlassam, mert különben elveszek!
Ma sajnos nem sikerült beszélnem vele! Talán a "nehéz nap" hatására megpróbáltam 1-2 sms-el rábírni hadd halljam szeretett hangját, de sajnos nem engedte. És mivel így is elég erőszakos voltam már Vele többször, nem folytattam a győzködést!
Talán egyszer majd! Addig pedig szerelmes szívem örökké remél!
Szeretlek, szívemből szerelemmel, örökre!
